Tanulmányai:
- 1987–1991 Báthory István Líceum, Kolozsvár, matematika-fizika osztály
- 1991–1996 magyar-angol szak, Bölcsészkar, BBTE, Kolozsvár
- 1996–1997 MA, Brit kultúra és civilizáció, British Council - BBTE, Kolozsvár
- 1996–1998 román-magyar nyelvű fordítói szeminárium, Soros Alapítvány, Kolozsvár
- 1998–2001 Doktori iskola, Modern angol irodalom, Angol-amerikai intézet, ELTE, Budapest Téma: Ember és természet viszonya Thomas Hardy költészetében. Védésre várva
- 2003 nyár, kutatás, Merton College, Oxford, Nagy-Britannia
Mint látható igen nagyfokú tanulmányokkal rendelkezik a költőnő, melyek hozzájárultak számos sikeres kötetet megírásához, ezen kívül közölt antológiákhoz is:
- 1996 Render. Angol nyelvű antológia, Korunk, Kolozsvár
- 1997 Fagyöngy, Székelyudvarhely
- 2001 A névjegyen. Tizenkét fiatal szerző, szerk. Papp Endre, Magyar Napló, Budapest
Kötetei:
- 995 Nonó , Erdélyi Híradó, Kolozsvár
- 1996 Az ébredés előterében , Mentor, Marosvásárhely
- 2000 Esés után , Erdélyi Híradó, Kolozsvár
- 2004 Százegy, Erdélyi Híradó – FISZ, Kolozsvár
- 2009 Papírhajó, Ráció Kiadó – Erdélyi Híradó Kiadó, Budapest-Kolozsvár
- 2010 Feketeleves, Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár - Ráció Kiadó, Budapest
- 2010 Labdarózsa, Bookart Kiadó, Csíkszereda
Illetve számos erdélyi és határon túli magyar folyóiratban is megjelentek versei, melyeket az olvasó nagy szeretettel lapozta fel és olvassa a költőnő szívhez szóló verseit .
Folyóiratok melyben megjelentek László Noémi versei :
Alföld, Bárka, Cimbora, Echinox, Életünk, Helikon, Hitel, Holmi, Jelenkor, Kortárs, Korunk, Látó, Magyar Napló, Napsugár, Parnasszus, Pannonhalmi Szemle, Székelyföld, Szivárvány.
Az hét kötetet, bennük a több száz vers, melyek minden korosztály számára igencsak közkedveltek, s a sok munkának köszönhetően számos díjban is részesült szerteágazó költészetének elismeréséért :
- 2004 - Irodalmi Jelen költészeti díj,
- 1999 - Petőfi Sándor irodalmi díj, 1997 - A Tokaji Írótábor díja,
- 1996 - Sziveri János díj, 1996 - Látó debüt-díj,
- a Magyar Írószövetség Sziveri János díja,
- 1995 - A Román Írószövetség debüt-díja.
,,A ki nem mondott szavak költője’’ -igen gyakran így emlegetik László Noémit. Mindannyian megfigyeltük több hónapos olvasgatás után, hogy a költőnő gyakran nem mond ki szavakat, gondolatok-sorok mögé rejt és az olvasó feladata feltárni a versek gondolatvilágát, hogy megfejtse a ki nem mondott szavak varázsát.
Igazán boldogok vagyunk , hogy őt választottuk, mivel megannyi élménnyel és tudással gazdagodtunk a versei tanulmányozásai során.
László Noémi versei azért voltak érdekesek számunkra, mert szinte minden verse egy valami új dologra tanít meg bennünket, vagy valamelyikünk fontos élethelyzetéhez kapcsolódik. Bátran elmondhatom, hogy a versek olvasása közben mindegyikünk meglelte az ő személyes kedvencét melyet gyakran szívesen olvas,akár boldogan oszt meg másokkal . Igen , a költőnő veresei mindig tartogatnak meglepetéseket. A címből kiindulva teljesen másra vár az olvasó a végén, ezáltal sokkolva marad. A versek olvasása közben belefeledkezünk a gondolatainkba és hagyjuk, hogy a versek magukkal röpítsenek minket. Olvassuk és olvassuk őket sokszor akár órákon keresztül. Szavai megérintenek és egy-egy versnek igen személyes üzenete van az olvasó felé, mely még inkább megkedvelteti magát.
Versei különlegesek, nem lehet beskatulyázni, hisz nem a megszokott 4 soros szakaszai vannak és nem a megszokott rímeket használja. Bele visz egy kis csavart egy kis varázslatot, amely által az olvasónak gondolkodnia kell és a saját képzeletét,
nézőpontját használnia és megértenie a versek mondanivalóját mely talán mindenki számára más és más lehet.
Mindegyik versének kedves kis mondanivalója van , legyen az szerelmes vers, gyermekvers vagy akár más típusú hiszen minden egyes szakasznak, sornak üzenete van az olvasó felé , melyeket gyakran másféleképpen értelmezünk és ettől lesznek egyéni kedvencek.
Sok verse olyan, mintha egy kis történetet mondana el, valamit leír, vagy bemutat. Gyakran akár úgy érezhessük, hogy ez a történet akár rólunk is szólhatna . Sok a cselekmény a versiben, akár egy rövidke mesét olvasnánk, mely elkápráztat és a mese birodalmába repít el .
Kiemelkedő elemek a tárgyak és gyümölcsök a verseiben, melyek igazán szemléletessé teszik költeményit, ezáltal az olvasó előtt megelevenednek a versek , mintha mi is a részesei lennénk ennek a csodának.
Az hiszem, hogy jó pár kötet elolvasása után elmondhatjuk, hogy versei mind valamilyen érzéseket váltanak ki az olvasóból, a verseket olvasván valami emlék elevenítődik fel bennünk. De úgy gondolom , hogy mindenki nevében beszélek , ha azt mondom, hogy mindegyik versét szívesen olvassuk és nem csak most hanem a továbbiakban is nagy kedvencünk lesz.
Felnőtt versei
"Aki járatos az erdélyi magyar irodalom történetében, annak kellemes emlék, tudatba beágyazódott formula a székelyudvarhelyi remete, Tompa László gyönyörű mondata, amellyel Áprily Lajos költészetének örökérvényű auráját megadta: „Tiszta és tö- mören kifejező szavaiból valami csodálatosan édes kantiléna árad.” László Noémi Papírhajó kötetének versvilágához sem lehet más irányból közeledni. Tiszta, tömör, és akár egy kantiléna, dallama elszáll, aztán visszatér, visszhangzik kö- rülöttünk, és amikor elhallgat, belül, bennünk zendül meg újra.
A papírból készült hajó a törékenységet, a múlékonyságot hangsúlyozza, a „semmiből” való létrehozottságot, mely anyagtalanság akár a vers létmódjának, keletkezésének metaforája is lehet. A hajó pedig, az irodalom jól ismert toposza, az utazásra, a vízen való előrehaladásra, a folyamatos és szükségszerű változásra irányíthatja a figyelmünket. Ahogyan a törékeny kis papírhajó az állandó változás közepette mozog, úgy próbálnak meg László Noémi légies, álomszerű, finom kis versei is újabb és újabb hatások között változni, megtartva mindeközben egy jól körülhatárolható állandóságot, elsősorban a klasszikus formákhoz és bizonyos visszatérő motívumokhoz való ragaszkodással.
László Noémi Százegy című kötete igazi nagy siker, talán ezért is hívják ’’a szép versek mesterének’’. Verseit olvasva felemás érzésekkel maradtam , melyek arra késztettek, hogy elgondolkodjak a sorok sokszínűségének mondanivalóján melyek igazán megérintenek. . Úgy érzem, hogy a hitelességen túl a költőnő a mélybe merészkedik és a magasba emelkedik.. A szavakkal olyan bizonyossággal játszik, mintha nem akarná tudni , hogy ez nagyon is játszma. Verseit olvasva, gyakran elvarázsolva maradunk, gondolatainkban elmerengünk és átadjuk magunkat a szövegnek. Csak ajánlani tudom, ezt a kiemelkedő verseskötetet, mely nagyon megszerettette magát és igazi kedvencem lett."
Felnőtt versei által egy kicsit elrugaszkodunk a földtől, elképzeljük magunkat a leírt, ábrázolt helyzetbe és bolyongunk egy kicsit a világban. Alkotásai nem egyhangúak: vannak vidám kimenetelűek és vannak melankolikus, szomorkás hangulatú versei.
GYERMEKVERSEI
László Noémi gyerekverseit olvasva valahogy újra mi is gyereknek érezhetjük magunkat. A versei egy más világba repítenek el, ahol megfeledkezünk mindenről csak a játékosság, a rímek az a nagyszerű hangulat vesz minket körül, ami megtalálható a verseiben. Mi személy szerint eddig nem ismertük László Noémi verseit, de biztosan állíthatjuk, hogy most már az egyik kedvenc költönk. Egyszerűen fantasztikusak a versei.
László Noémi Labdarózsa című kötete egy kedves“Ajánlással” kezdődik, amelyben tömören, játékosan megfogalmazza, hogy miről fog szólni a könyve, „Ebben a könyvben idő, fény, madár,/ nyár, ősz és tél fut, száll, ragyog,/ gyümölcsök érnek , fák száradnak el,/ és előbukkannak a csillagok, … .
A verseiben valóban megjelennek az évszakok, azoknak a tulajdonságai, a különböző gyümölcsök (pl. az Augusztus c. versében), különböző fajta madarak (Labdarózsa c. versben). Nagyon feltűnő a verseiben a felsorolások használata, pl. a Fejetlenség ( „Símit, simul, ölel, ápol”) vagy a Farsang (“ Pöttyös, kockás, csíkos, rojtos…Sikít, kacag, szipákol”) című verseiben. A szinomímák használata: “cibál, tör-zúz, tép, tapos/ Beszél, darál, hadar, átkoz” (Fejetlenség)
Alliterációk a/vagy ismétlések : “Mák, mák, mákvirág…Mák, mák, mákgubó”, “Bögre, boka, bögre, boka”, “Szíre, szóra, szűre”,
Az ellentétek a verseiben: “Hosszú volt a nyár,/ Rövid volt a nyár.”, “Kint kutya hideg van./ Bent kutya meleg./ Kint hóba, bent földre/ nem ülhetek./ Kint túl sötét van, /bent nagy a fény.” (Baj c. vers). “Eltörtem a bokámat. Kis bánat, nagy bánat.” (Gondűző)
Ezekben a versekben megjelenik az idő, fény, madár, nyár, ősz és tél, erő, kánikula. Nagyon változatosan és mesésen ír. Személyes kedvenc versem a Például című vers, ebben a versben már rímeket is megfigyelhettük, igazán ritmikus ez a verse. Pl. „Minden napra egy mese: nincs eleje, vége se. Ébredj, öltözz, fuss, siess, odafigyelj, el ne ess!”
Ezeket a verseket bátran tudom ajánlani óvónőknek, tanítónőknek mivel játékosak, a gyerekek is megérthetik őket, tele vannak vidámsággal, ritmikusággal és egy csipetnyi kalanddal . Nagyon magával ragadóak a versei, a felnőtteket is újra gyerekké varázsolja.
Gyermek verseit azért találom különlegeseknek és moderneknek, mert a mai világról szól. A jelenről amit egy gyermek át él: tanulás, növekedés, a mindennapi gyermek problémák. Ezek a versek szólnak szerintem igazán a gyerekekhez, még inkább a kis iskolásokhoz, akik már tapasztaltak, felnőttesen viselkednek de mégis a gyermeki báj, varázslat mozog bennük.
Még azt is kijelenteném, hogy Noémi ír a saját gyermekkoráról, hisz versei egyes szám első személyben vannak írva, belefűzve anyai leírást, apai szigort. Mintha egy törékeny gyerek mesélne életéről, hogy ő a rossz és folyamatosan szidják, hogy miért izeg-mozog, hogy miért rosszalkodik, már ha egy gyereket rossznak lehet nevezni. Megszólják, hogy rendetlen, nem jó testvér. Gyermek versei, szerintem nem csak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is szól. Számomra egy olyan élményt nyújt amit már tapasztaltam gyerekkoromban, mint a legkisebbik családtag. Úgy színt beszél az iskolás élményekről az órán tapasztaltakról, a negatív és pozitív emlékekről, amelyeket a tanárai nyújtottak. Mindegyik versében egy olyan általános dolgot dolgozz fel ritmusosan, rímekkel ellátva, teljes képi beszéddel, amit egy gyerek megérthet, tapasztalhat.
László Noémi játékosságában jórészt különbözik a kortársaiétól. Talán nem túlzás azt megkockáztatni, hogy aképpen bízik a nyelvben, pontosabban, olyan mértékben bízza magát a nyelvre, hogy hangsorok összehangzása segítségével reméli kinyerni a szinte csupán eufonikusan összezengő szavakból a "jelentést". László Noémi a verseiben a gyerekekről és a gyerekkori eseményekről ír a legtöbbet; melyek olvasása közbe mi magunk is újra gyerekek szeretnénk lenni , hogy átélhessük életünk legszebb legmókásabb időszakát. Versi igazán bohókásak jókedvre derítenek , még egy szomorkás felnőttet is . A sorok dallamosságának, a szavak sokszínűségének köszönhetően még minket is elvarázsol , nem hogy a kicsi gyermeki lelkeket akik teljes mértékben átérzik a versek mondanivalóját és szépségét. A verseiből az őszinteség, kedvesség sugárzik, az amire a gyerekeknek leginkább szükségük van. Az Augusztus című versében leírja a nyár szépségeit “eper, meggy, cseresznye “.
A gyümölcsöket alakjuk szerint becézgeti, “Gurulnak a dombok: dinnye, barack, alma”. Sok gyümölcsöt jelenít meg. A vers kezdete a reggelt eleveníti meg, a vége pedig már az estét. Keretbe foglalat történet , mely igazi meglepetéseket nyújt egy gyerek számára.
A Napok című verse egyetlen tömör szakaszból áll. A vers felépítése játékosan van megoldva. Minden nap meg van jelenítve a sorok között, pár kedves jellemzővel ellátva ,hogy a gyerekeknek megkönnyítse a hét napjainak elsajátítását.
Különlegesen szerkesztette meg,mert minden sor a hét napjaival kezdődik és a sorok szavai azzal a kezdőbetűvel folytatódnak amelyik az első volt:
“péntek pipacspír, pöfeteg,
szombat szivárvány, szél, szatyor’’.
Így a gyerekeknek játék lesz a tanulás.
A Vándorélet című verse három versszakból áll . Itt megjelenik az ismétlés:
“Esőt iszom, ej-haj
átaluszom, ej-haj”
Egy utazást ír le a végtelenségről. A tengerhez,a hegy lábához akar eljutni.
Minden második sor végén megjelenik az ”ej-haj” kifejezés, mellyel az utazásba egy kis vidámságot lop, hogy a gyerekek igazán élvezhessék a kalandot. Kiemelném versei különlegességét és modernségét, amely számomra újszerű dolog, hogy a vers cím nem csak szimplán a címet tartalmazza, hanem a vers része is, hiszen a címet első sorként kell olvasni például a Feketeleves című könyvben.
László Noémi "Feketeleves" című kötete a gyerekek szemszögéből van bemutatva, hogy ők, gyerekek, mit gondolnak a szülei viselkedéséről, a tanulásról, az őket körülvevő világról. Ebben a kötetben levő verseik leginkább 3.-4. osztályos tanulóknak valók, akik átélték már a szülőkkel való vitákat. A felnőtteket pedig megnevettetheti, mert ezek a versek tükrök a viselkedésükről, a nevelésükről…
László Noémi Feketeleves című verse, úgymond egy lázadó vers, amelyben a felnőttek fele fordul és mondja el azt amit a gyerekek éreznek. Az első versében is már megfogalmazza, hogy néhány komoly ember szerint amit nagy betűvel ki is emel, ez a könyv igazságtalan a felnőttekkel szemében. Mégis ez őt nem érdekli, mivel nem gondolja meg magát, hanem elmondja, hogy hogyan is éreznek egy gyerekek valójában . Ebben a könyvében minden vers a felnőttekhez szól, hogy néha menyire elnyomják a gyerekeket és menyire sok dolgot elvárnak tőlük. Ezekben a verseiben van egy fajta ritmikusság viszont nem olyan, hogy minden sor végén van egy rím, hanem hol a sor közepén hol a végén találjuk meg a rímeket. Ez a kötete rengetek tanulsággal szolgál , melyeket ha megpróbálunk megérteni igazán szórakoztatónak is ígérkezhet.
Róla írták:
"Ami továbbra is kétségtelen: László Noémi az erdélyi poéták ama sorába sorolható, akik Dsida Jenő óta az út musica poesis-t össze tudják kapcsolni a mesterségnek szinte kifogástalan tudásával; akik pontosan tudják, mivel lehet kezdeni, zárni a szöveget, hogy versként hasson; ugyancsak tisztában vannak azzal, hogy mindez mégsem elég a vershez, ez csupán előfeltétele annak, hogy a vers külső alakja (mondjuk így) vonzó legyen."
"Ami általában elsőre eszembe jut László Noémiről, az pozicionális kérdés: a se kint, se bent, se itt, se ott, se fent, se lent (végül is minden játékosság ellenére szomorú) állapot-versei. De ugyanakkor mintha ez a lebegés, a könnyedség adná verseinek súlyát. Mert olykor minden bizonyossága ellenére a keresés költészete ez: a pimaszul hétköznapi dolgok és kitöltetlen helyek tömkelegének kereséséé, s mindenek mögött – önmaga kereséséé. Bár jobbára klasszikus hagyományokat folytat, költészete mégis az erdélyi magyar irodalom egyedi színfoltja."
Ezt ő mondta:
- "Ha a kérdés az, hogy rendezhetem-e úgy az életemet, hogy mindig boldog legyek, akkor ehhez le kell ülnöm egy szép holdfényes nyári estén, mint a mai, és el kell gondolkodnom azon, hogy mi tesz engem boldoggá. Lehet, hogy engem nem is az tesz boldoggá, amit itt elmondtam, csak én azt hiszem".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése